IC diagnosztikája

A diagnosztika leglényegesebb eleme, hogy gondoljunk a BPS/IC lehetőségére.

Ha sem a kezelőorvosnak (urológus, háziorvos, nőgyógyász), sem a betegnek nem jut eszébe a tünetek alapján ennek lehetősége, biztos, hogy a betegség nem kerülhet megállapításra.

 

A PBS/IC gyanújának felmerülése esetén az alábbi vizsgálatokra, felmérésekre van szükség. Lehetőleg minden tünetet igyekszünk számszerűsíteni, hogy a kezelés hatása objektíven mérhető, követhető legyen.

 

• 24 órás vizelési napló – rögzíti a napi vizelések számát, minden egyes vizeletporció méretét, a napi összes vizeletmennyiséget és az ezek alapján számítható, legfontosabb paramétert, az átlagos vizeletporció méretét.
• 2x24 órás vizelési napló – ennek segítségével lehet megmérni a napi összes vizeletmennyiséget, ezt elosztva a vizelések számával kiszámítjuk a átlagos napi vizeletporció méretét, az első napon összesen 800-1000ml folyadék elfogyasztásával, a 2. napon viszont legalább 3000ml folyadékot kell elfogyasztani, lehetőleg reggel 8 és este 20 óra között egyenletesen elosztva. A vizsgálat lényege: a hólyagnyálkahártya GAG rétegének elégtelen, beteg voltát mutatja, ha többmint 20% különbséget találunk a napi átlagos vizeletporcióban a két nap között (részletesebb információt a "Letöltések" rovatban találhatnak "Pontosítás a 2 x 24 órás vizelési napló vezetéséhez" címen.
• A BPS/IC tüneteit mérő kérdőívek – a nemzetközileg validált Dorfman és O’Leary-Sant kérdőívek (lásd Letölthető dokumentumok) Regisztrált betegeim a „Belépés betegeknek” sávban az azonosító és a jelszó megadása után a honlapon megjelenő kérdőíveket tölthetik ki, adataikat itt gyűjtjük, majd az adatbevitelt követően állapotuk alakulását grafikonokon meg is tekinthetik.

• BPS/IC okozta fájdalmakat árnyaltan mérő kérdőívet állítottam össze, ez egyetlen pontszámmal rögzíti a kitöltést megelőző héten észlelt fájdalomszintet. Az összehasonlítás kedvéért kérem, hogy fájdalmait a hagyományos vizuális analóg sálán (VAS) is adják meg egyetlen számmal 0 és 10 között (l. letölthető dokumentumok).

• Cystoscopos kép –

A tünetek és anamnézis alapján felmerülő IC/BPS gyanúját alátámaszthatja néhány jellegzetes tünet, mint például jellegzetes spirális erek jelenlét, aminek előfordulási sűrűsége a betegség súlyossági fokával arányosan változik.

• Jellemző lehet a hólyag töltése közben a nyomás fokozódására kialakuló bevérzett nyálkahártya területek, melyek súlyosabb esetekben vérszivárgást is mutatnak, s a jellegzetes függönyszerű vérzés képét adják (glomerulációs vérzések).

• Súlyosabb esetekben a hólyagban néhány helyen körülírtan, sugárirányú erezettség közepén fehér fibrinnel fedett hámhiányos, fekélyes területek, az ún. Hunner fekélyek láthatók.

A jellegzetes elváltozások többsége csak a nagy nyomással végzett cystoscopia (hólyagtágítás) során, vagy ezt követően észlelhetők. A hólyag tágítása történhet katéteren keresztül a hólyagba nyomott folyadékkal (hidrodilatáció) vagy ballonos hólyagtágítással. 

A jellegzetesnek mondható hólyag-elváltozásak nagymértékben függenek a hólyagban lévő (intravesicalis) nyomástól és annak időtartamától. Előnyös ezért ezeket a körülményeket egységesen minden vizsgálatnál adott, optimális szinten tartani (standardizálni).

A tágítást végezhetjük steril, élettani konyhasó oldattal (hidrodilatáció), egyenletes töltési sebességgel egy urodinámiás eszköz pumpájával, miközben folyamatosan mérjük és dokumentáljuk az intravesicalis nyomást és a töltési sebességet, a benyomott folyadék mennyiségét (ábra). A maximális 70vízcm-es nyomást 5percig tartjuk fenn.

Ballonos hólyagtágításnál a töltőfolyadék elszivárgásának és a vesékbe történő felnyomásának veszélyét tudjuk kizárni. Ilyenkor a hólyagban egy speciális ballon katétert fújunk fel a standard 70vízcm-es nyomásig. Ezt a nyomást is 5 percig tartjuk fenn (ábra).

 

A mért töltési térfogat-intravesicalis nyomás összefüggést a mért adatok grafikus megjelenítésével tesszük vizsgálhatóvá. A görbe formája attól függ, hogy hidrodilatáció vagy ballonos tágítás során rögzítettük őket (ábra).

     

Jól látható, hogy a korábban lineárisnak vélt térfogat-nyomás összefüggés biztosan nem-lineáris, ha ilyen széles nyomástartományban mérünk. A görbék matematikai elemzése azt bizonyítja, hogy ez mindig két fázisú parabolikus görbe. Az elemzés megkönnyítése céljából kifejlesztettünk egy könnyen kezelhető PC programot, amelyik kiszámítja a mérési pontokat legjobban megközelítő biparabolikus görbét:

A program kiszámolja a telődési- és nyúlási fázis határánál mérhető alap-kapacitást és a nyúlási fázis parabola-együtthatójának egységnyi hólyagfelszínre számított értékét, ami egyetlen számmal jelzi a hólyagfal nyúlási képességét, a disztenzibilitást.

Ezek az értékek eddig nem ismert, nem használt diagnosztikus lehetőséget nyújtanak, s a hólyagfal hegesedési szintjének mérésével prognosztikai értéke is van. Egyúttal a vizsgálat megismétlésével a folyamat (betegség előrehaladása vagy a kezelések hatésáéra beálló javulás) objektív, számszerű követésének lehetőségét is adja.